A női gyönyörközpont több részből tevődik össze – ezek lehetnek külső szervek, melyek láthatóak, illetve belső szervek, melyek szemmel nem láthatóak.

A női nemi szervrendszer részei: szeméremdomb, kis- és nagyajkak, csikló, Bartholin-mirigyek, hüvely, valamint a belső méh, méhkürtök, petevezetékek és petefészkek.

A női nemi szervek már magzati korban kezdenek kifejlődni, és differenciálódni.

A szeméremajkak a kidomborodó szeméremdomb alatt helyezkednek el annak folytatásaként. A szeméremajkak külső és belső redőkből állnak, és szexuális izgalom hatására megduzzadnak. A külső nagyajkak általában betakarják a kisajkakat, de néha túl is nőhetnek azokon. A nagy- és kisajkak közötti redőkbe nyílik bele a faggyúmirigy, mely jellegzetes illatú váladékot termel. A kis szeméremajkak között található a hüvely külső nyílása, és ebbe a külső részbe nyílnak bele a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, melyek a hüvely síkosságát biztosítják. Ennél a bemeneti résznél található egy rugalmas erezettel ellátott kötőszövet, a szűzhártya, melynek alakja és vastagsága nagyon változó lehet. Az első behatolásnál elreped, és bizonyos része felszívódik. A szeméremajkak alsó része a gátban végződik, mely a teljes kismedencei részt tartja. Az itt található izmok körbeveszik a húgycsőnyílást, a hüvelyt, a végbélnyílást, és összekötik ezeket az ülőcsonttal és a lábakkal. Energetikai szempontból emellett a meridiánok kiindulóhelye, és kapcsolatban áll a csiklóval is.

A hüvely egy nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal ellátott organikus szövet, melynek hosszúkás körkörös falai összesimulnak, és egy zárt üreghez hasonlítanak. A hüvely nyálkahártyája különleges tejsavat termel, mely véd a külső baktériumok ellen. A hüvely elülső és hátsó részének érzékenysége alkatilag nagyon változó, és a felső rész közvetlen kapcsolatban áll a húgycsövet körülvevő, idegvégződésekkel sűrűn átszőtt nyálkahártyával.

A hüvely felső végén található a méhnyak és a méhszáj, mely a méh csúcsszerűen kitüremkedő bejárata.

A csikló a hüvelyt körbeölelő villacsontszerű barlangos szövet, melynek két szára egészen a medencecsontig húzódik, és szexuális izgalom hatására vérrel telítődik. Csúcsa szemmel is látható, melyet a csikló makkjának nevezünk. A csikló makkjából indul ki a csikló két nyele, amelyeket a csiklóval együtt előbőr fed. A csikló szárai szoros kapcsolatban állnak a medencealapi izmokkal, azok teljesen körülölelik szárait, így lényegében a teljes medencefenékkel kapcsolatban áll. A csikló látható része alatt található meg a húgycsőnyílás.

A méh egy izmos, körte alakú szerv, mely szemmel nem látható. Részei a méhtest és a méhnyak, mely beletorkollik a hüvelycsatorna felső részébe. A méh nemi izgalomra, orgazmusra ritmikus összehúzódásokkal válaszol. A petefészkek a petevezetéken keresztül állnak kapcsolatban a méhvel, végei kiöblösödnek, és körbeölelik a petefészkeket. A petefészkek a férfi heréknek feleltethetőek meg, a petevezetékek az ondóvezetékeknek. Mindegyik női szerv megfeleltethető a férfi nemi szervekkel, kivéve egyet: a méh nem analóg semelyikkel, az a férfiaknál a korai magzati szakaszban bizonyos hormonok hatására elsorvad.