A horpaszizom (görög eredetű psoas avagy „karajizom”) egy összetett funkciót ellátó izom, mely komplexitás az anatómiai elhelyezkedéséből adódik – olyan csípőizom, mely összeköti a törzset a combbal. A psoas izom két fő részből áll: psoas major és psoas minor. A psoas major nagyobb és erősebb izom, míg a psoas minor kisebb, és gyakran hiányzik is az embereknél. A psoas major a combcsonthoz közeledve összeolvad az iliacus-szal, ezért e három izmot, a psoas majort, psoas minort és az iliacus-t gyakran iliopsoas izomként is emlegetik, de mivel működésben nagyban különböznek, ezért inkább elkülönítjük őket egymástól.

A psoas izom fő funkciója a törzs előrehajlítása, az alsó háti szakasz hátrafeszítése az alsó lumbális szakasz előrehajlításával. Ez azt jelenti, hogy amikor összehúzódik, a combot a törzs felé húzza. Emellett részt vesz a lumbális gerinc, medence stabilizálásában is, különösen ülés közben és álló helyzetben, és a csípőizületi hajlításban is közreműködik. A psoas az utolsó háti csigolya és a lumbális (ágyéki) csigolyák öt csigolyatestéről és porckorongjáról ered, és a csípőizület előtt elhaladva a combcsonton tapad. A psoas izom összekapcsolódik más fontos izmokkal és kötőszövetekkel, mint például a keresztszalagok és a gerincoszlop hátulsó izmai. A feszült psoas izom hozzájárulhat hát- és derékfájdalmakhoz, valamint csökkentheti a csípő mobilitását.