
A TEST- ÉS SZEXNEGATÍV NÉZŐPONTOK HATÁSAI
A szomatikus és szexuális jellegű fejlesztés céljának és általános szándékának kibontakozását a szexnegatív elvárások és tabuk erőteljesen korlátozhatják, ezért nagyon fontos azokat megértenünk és érzékelnünk.
A szexnegatív jelenlét társadalmilag elfogadott és támogatott, ezért gyakran tudattalanul és észrevétlenül szövi át a teret és hat a folyamat során a fejlesztő, a kliens, valamint az őket körülvevő közvetlen környezettel fenntartott dinamikákra is. A szexualitás tabu vagy épp manipulációs eszköz, ezáltal a benne résztvevők (a közvetlen és közvetett szereplők) egymás által könnyen áldozatokká vagy sértett felekké válhatnak, ezért a szexnegativitás szexuális fejlesztésre gyakorolt általános hatásait nem szabad szem elől tévesztenünk.
A szexnegatív környezeti körülmények, társadalmi hatások és elképzelések az egyén szexualitását már alapjaiban kondicionálják, korlátozzák, determinálják, tabusítják vagy torzítják. Ezért ezek szexuális tévhitek, hiedelmek, valamint valótlan elképzelések, elvárások, kikövetkeztetések, kimondatlan elfojtások által vagy a személyes énhatárok semmibe vételén keresztül jelentkezhetnek az egyén belső és külvilággal fenntartott dinamikáiban.
Az egyén test- és szexnegatív hozzáállására utaló jellemző negatív érzelmi minták: szégyenlősség, gátlásosság, visszafogottság, zavarodottság, bizalmatlanság, feszélyezettség, a szexualitáshoz vagy meztelenséghez kapcsolódó bűntudat, félelem, megfelelés, elfojtás, vagy ennek ellentéteként megjelenő, az elvárásokra épülő eredményorientáltság, követelőzés, sztereotípiákra és sémákra épített jelenlét, a szereplők közötti alá- és fölérendeltség.
Az emberek által közismert szexuális terápiák, orvosi vizsgálatok nagy része is test- és szexnegativitásra épül, melynek erőteljes hatása, hogy tabusítja a kommunikációt a résztvevők között, az egyén igényeinek és határainak kifejezését az orvosa vagy terapeutája felé, és ez gyakran félreértéshez, abúzushoz vagy az „elvárt” történések helyett eredménytelenséghez és sikertelenséghez vezet. A külvilág felé pedig titkolózásban, szégyenkezésben vagy bűntudatban mutatkozhat meg, mely viselkedésforma szintén komoly problémát okozhat a fejlesztési folyamat előtt, közben és azt követően is, hiszen a kliens tudattalanul is ezekre az attitűdökre fogja építeni a fejlesztővel való kapcsolatát.
Ezért összességében véve ezek a szexnegatív hatások hatalmas szakadékot teremtenek az általánosan elterjedt, akár szakmai bizonyítvánnyal és jogosultsággal is rendelkező, szexuális témával foglalkozó szakemberek, terapeuták, szexuálpszichológusok, orvosok, valamint a szexpozitív irányultságú, de állami papírokat nem szerzett szakemberek között. Ennek az oka a szexológia területének elmaradottsága, szakmai kiforratlansága, az állami intézmények vallási vagy akadémikus érdekeltsége, a társadalmi normákhoz való ragaszkodása, és az abba nem illeszkedő nézetek megtagadása, semmissé tétele. Összefoglalva a kliens egyéni vágydinamikáinak és motivációinak teljes és mindenre kiterjedő elfogadása.
Ezért egyértelműen a professzionális, tehát a szexuális önismeretet, „átdolgozottságot” magukénak tudó szakemberekre épülő szexuális fejlesztések célja az erotikus-szexuális tévhitek, hiedelmek, elvárások és tabuk meghaladása – a nonverbális, szavak nélküli edukáción, szexpozitív képviseleten és hozzáálláson túl – egészen az őszinte, természetes és tabumentes kommunikációig. Tudatos nemet mondás a szexualitás szabad megélésének korlátozására vagy éppen annak túlnagyítására, kompenzálására, és totális igent mondás a valóságra, a valós fizikai érzékelésre épülő szexuális jelenlétre.
Tehát a szexuális fejlesztés rejtett célja a szexualitás újratanulása, a szexuális tabuk, hiedelmek, tévhitek, és az erre épülő negatív szokások és kollektíven elfogadott sémák felülírása, átprogramozása anélkül, hogy az kerülne a masszázs céljaként az előtérbe vagy fókuszba. Hiszen a test felszabadításához és a vágyott állapotok megteremtéséhez a szexpozitív nézőpont és jelenlét inkább feltétel, mintsem szándék lesz.